VÁRFALVY EMŐKE: Négy Kerék Autóklinika (EXTRA MESE)
‒ Hát ő? – kérdezte Nemzoli Misát, aki a reggelije utolsó morzsáit söprögette sötétkék kabátjáról.
‒ Egy Skoda. Ne mondd, hogy még nem láttál ilyet? Pedig ritka jól rozsdásodnak – válaszolt Misa vigyorogva.
‒ Én a skodrira gondolok – bökött Nemzoli az autó teteje felé.
‒ Milyen skodrira?
‒A szőrösre, aki a motorháztetőn sütteti a hátát.
‒ Ja ő? – mosolyodott el Misa. ‒ Nem tudom. A Skodát tegnap vettem fel. A Lente Zsolti hozta be, tudod, az a dilis jogász, akinek a Volvoszaurusza is van. Azt mondja, mindig is egy ilyenre vágyott, és pont a negyvenedik születésnapján rátalált egy lepukkant garázsban, valami házeladónál.
‒ Akkor vontatta?
‒ Dehogy. Keréken jött a kicsike. Akármilyen öltönyös is a Zsolti, mindent megbütyköl, ami egy okleveles doktortól kitelik. Leszívta a benzint a tankból, akkut cserélt, de azt mondta, a többit ránk bízza, mert mi a Volvoszauruszt is mindig olyan formába hozzuk, mintha mai csirke lenne.
‒ De hát a motorja… ‒ vágott meglepett képet Nemzoli, mikor felnyitotta az autó első fedelét.
‒ Hátul van, pupák. Ez egy sportkocsi! – pöccintette fel üdvözült képpel Misa a hátsó motorháztetőt.
‒ Aha… ‒ morogta Nemzoli, aztán gyorsan témát váltott. ‒ A macskát még mindig nem mondtad, honnan van.
‒ Reggel már itt trónolt a Skoda tetején. Aztán, mikor nekiláttam a reggelinek olyan szemekkel nézett, hogy mondom, adok neki egy falatot. Erre befalta az összes májkrémet, amit reggelire hoztam. Bezzeg a Teri néni bagettje nem kellett neki.
‒ Hát persze, mert úgy gondolta, hogy ő a bagett. És megtöltötte magát májkrémmel. Tényleg, hívjuk így, Bagett! Olyan hosszú is, meg barna is és elegáns is, mint egy igazi francia zabagép. Bagett a bélpoklos macska. Na, ez hogy tetszik?
A macska, mint aki érti, hogy róla van szó, egyenesen Nemzolihoz sietett, és odadörgölőzött a szerelő motoroscsizmás lábához.
‒ Szerintem tetszik neki. Ha már elnevezted, haza is viheted munka után – nevetett Misa, és elindult, hogy nekilásson az aznapi papírmunkának.
‒ Na, még csak az kéne. Különben is, hova tegyem a motoron? Majd csak akad valaki az ügyfelek között, aki örökbe fogadja.
‒ Nekem úgy is jó – biccentett Misa ‒, de addig is keresni kell neki valami helyet, hogy ne zavarogjon itt.
‒ De hát elfér az udvaron, legalább körbenéz, nincs-e itt megint valami Konrádféle kábelfüggő rágcsáló.
Misa megállt a szervizajtóban, és nagy levegőt vett.
‒ Hívtam Anát.
‒ Oh, csak nem? – vigyorgott el olyan szélesen Nemzoli, hogy mind a harminckét foga megcsillant a reggeli napfényben.
‒ De igen! – Misa lesütötte a szemét, mint aki eléggé zavarban van.
‒ Ő az, aki mindig két macskával jár szerelni?
‒ Igen, ő – mondta egy pillanatra elábrándozva Misa. ‒ Ana Tátrakova Cilivel és Cirmivel. A legjobb. Mindent tud a Skodákról, nem úgy, mint egyesek, akik nem tudják, hogy ez ugyebár egy…
‒ … igen, farmotoros. Nyugi, megjegyeztem. De azért jobban örültem volna egy Porsche 911-nek.
‒ Ja, persze, és, ha elbütykölsz rajta egy kis csavarkát, oda a havi kakaóscsigára szánt keret – fejezte be a reggeli eszmecserét Misa, és eltűnt az irodában.
Aznap délután, pontban 13:13-kor egy fényesre polírozott, óceánkék Octavia porzott be a Klinika udvarára. A belőle kiszálló magas, karcsú, kantáros kék munkásnadrágot és Garfieldos pólót viselő hölgy határozott léptekkel sietett az irodába.
‒ A páciens? – szegezte Misának a kérdést, és letette az asztalra királykék szerszámosládáját.
‒ Ott pihen. És csak rád vár, kedves Ana, és… ‒ dadogta Misa. ‒ Cili és Cirmi már nem dolgozik velem – vágott a szervizvezető szavába Ana. ‒ Nyugdíjazták magukat. Egy pompás Feliciát alakíttattam át nekik cicaháznak. Bőrülések. A kormány kaparófa bevonatú. A műszerfal karcmentes plexi. Automata tápadagolóval, és van benne több robotizált egér is. És természetesen egy luxuskivitelű macskavécé. Imádják. De térjünk a lényegre!
Misa gyors léptekkel kikísérte a szerelőnőt a garázsba.
Ana először beült, és meghallgatta a motor hangját. Csukott szemmel, lehúzott ablakokkal próbálgatta a gázadásokat.
‒ Mi lesz már, bajnokom, mondd meg a maminak, mi fáj – duruzsolta búgó hangon.
Mivel a Rapid csak halkan hörgött, Ana kisüvített vele a nyitott garázskapun egy rövid próbakörre.
Misa ragyogó arccal és egy pohár forró, kakaóval gazdagon megszórt, habos csokival várta vissza a szerelőnőt, aki egyhajtásra kiitta a bögrét, aztán fejét csóválva nekilátott a hibakeresésnek.
Merthogy a Rapid hangján egyértelműen hallatszott, valami nem stimmel vele.
Ana emelőre tette.
Megvizsgálta a kerekeket és a futóművet.
Az alvázat, hogy mennyire rozsdás, és vannak-e rajta olajfoltok.
A kipufogó dobot.
Minden olyan volt, mintha új lett volna.
Lezo, Hozi és Nemzoli a szerviz másik végében szorgoskodtak, épp a Szputnyik nevű öreg terepjáró kuplungjának cseréjén, de azért oda-oda nézegettek a szerelőnőre.
Ana egyenként megnézte a gyújtógyertyákat.
Derékig eltűnt az autó motorterében, és egyesével átnézte a vezetékeket, megvizsgálta a motorolaj minőségét, a szűrőket.
‒ Különös, felettébb különös – dünnyögte néha, és alig észrevehető idegességgel babrált az épp kezében lévő szerszámokon.
Mikor már harmadjára próbálta újra az autó hangját, és a Rapid egyre bánatosabban hörgött, a garázsajtóban megjelent Bagett. Lassan odasomfordált a nyitott motorháztetőhöz, majd akrobatikus ügyességgel felugrott a kasznira.
Ana azonnal leállította a motort. Kiugrott a Skodából, és Bagetthez sietett.
Mikor a szerelőnő melléje ért, a macska finom mozdulattal az egyik vezeték felé nyújtott a lábát.
Ana szeme tágra nyílt.
A vezetéken alig látható egérrágás nyoma látszott. Pont csak akkora, ami elszakította a vezetékben futó legfontosabb drótot.
‒ A tiétek? – pördült a szerelőnő a Zolik felé, akik ijedten néztek egymásra. Végül Nemzoli válaszolt:
‒ Tulajdonképpen a Klinikáé, tehát Misával kell beszélned róla.
Ana bólintott. Megsimogatta a doromboló Bagettet, majd gyors mozdulatokkal kicserélte a hibás vezetéket.
A Rapid motorja a következő indításnál egy elégedett kandúr boldogságával kezdett dorombolni.
Dr. Lente Zsolt jogtanácsos másnap reggel hatalmas lelkesedéssel érkezett.
‒ Mekkora sürgősségi felárat fizetek ezért a, már-már varázslatszámba menő munkáért? – kotorászott a tárcájában.
‒ Semennyit – mosolygott Misa kissé párás tekintettel. – Igazából egy doboz májkrémbe került az egész. Meg egy bagettbe.
Ha tetszett a mese, mindenképp ajánljuk figyelmedbe a Négy Kerék Autóklinika mindkét kötetét, melyben a három Zoli minden autó minden bajára tudja a megoldást.
Intézményi ajánlat
Szeretnénk a pedagógusok és az oktatási-nevelési intézmények könyvvásárlását megkönnyíteni, ezért számukra 40% kedvezményt biztosítunk folyamatosan a könyveinkből. A kedvezmény érvényesítéséhez kérjük, először regisztráljanak ITT, majd, ha a regisztráció megtörtént, jelezzék azt levélben nekünk az info@cerkabella.hu e-mail címen. A levélben kérjük, feltétlenül tüntessék fel az oktatási-nevelési intézmény nevét, amelyben dolgoznak.