Marisha Rasi-Koskinen a 2023-as Budapesti Nemzetközi Könyvfesztivál tiszteletbeli vendége volt. A finn írónő első, magyarul is megjelent könyve: A Nap sötét oldala (ford. Bába Laura). Ez a disztópikus remekmű Marisha első ifjúsági regénye, melyet 2019-ben hazája legrangosabb ifjúsági irodalmi elismerésével, a Finlandia Junior-díjjal jutalmaztak. Az írónővel Halász Bálint beszélgetett.
Halász Bálint (HB): Örölünk és megtiszteltetés, hogy itt vagy. Írásaidra jellemző az erős atmoszférateremtés, az irodalmi nyelvezet és a magával ragadó történet. Talán pszichológiai háttered miatt könyveid többrétegűek, különféle értelmezéseket tesznek lehetővé. Az olvasó a befejezés után rögtön újraolvasná, tudva azt, amit az elején még nem is sejtett. 2019-ben elnyerted a rangos Finlandia Junior-díjat. Most, 2023-ban, a Budapesti Nemzetközi Könyvfesztivál tiszteletbeli vendége vagy. Hogyan érzed magad nálunk, Budapesten?
Marisha Rasi-Koskinen (MRK): Izgatott vagyok. Ez az első nemzetközi könyvfesztiválom Finnországon kívül, tehát minden új számomra. Minden élmény itt, és hihetetlenül izgatott és hálás vagyok ezért a lehetőségért.
HB: Ugyanolyan izgatottak vagyunk, hogy itt vagy velünk. A könyved, A Nap sötét oldala végre elérhető a magyar olvasóknak. Egy igazi mestermű, minden oldalát imádtam. Egyrészt faltam az oldalakat, másrészt lassítani akartam, ízlelgetni minden egyes mondatot. Nehéz egyetlen kategóriába besorolni, így inkább ezt egy profira, rád hagynám. Hogyan ajánlanád röviden ezt a könyvet a potenciális fiatal olvasóknak?
MRK: Mindenkinek ajánlom, akik szeretik az időutazást. De egyben kaland is az emberi elme és az egyéni történelmek világába. Azoknak való, akik szeretik a meglepetéseket. Még írás közben is voltak olyan fordulatok, amelyek engem is megleptek.
HB: Az időutazás népszerű motívum számos könyvben és filmben. De a könyvedben ez is kap egy csavart, emellett igen alaposan körbejártad és elmagyaráztad a témából adódó dilemmákat. A Berg Judittal folytatott beszélgetésedből tudom, hogy alapos kutatást végeztél. Konzultáltál fizikusokkal, illetve mélyen beleástad magad a témába szóló könyvekbe?
MRK: Bár alaposan megtervezem a könyveimet, a terv az írás folyamatában folyton változik. Az időutazással kapcsolatban nem konzultáltam fizikusokkal, de sok tudományos könyvet olvastam a relativitásról és az időutazásról. Csak annyira akartam megérteni, hogy tudjam, mennyire játszhatok szabadon a témával.
HB: Az időutazás könyvbéli ábrázolása az egyik legrealisztikusabb, amivel találkoztam. De egy lázadó vagy, a könyvedben megszeged az időutazás hagyományos szabályait, ugyanakkor újakat is bevezetsz, amit az egyik legfontosabb mellékszereplő magyaráz el az olvasóknak. De nem akarok spoilerezni, inkább váltsunk témát… A könyvedben, ami komolyan elgondolkodtatott, az “Győzelem Bánya” ábrázolása. Ez egy disztópikus közösség, bepillanthatunk egy totalitárius rendszer működésébe. Mi inspirál, miért választottad a “Győzelem” nevet?
MRK: A “Győzelem” név szójáték volt finnül. Amikor írok, egy központi fogalomból indulok ki, és az aztán tovább fejlődik. A politika és a világesemények befolyásolják a történet kibontakozását. A “Győzelem Bánya” természetesen találta meg a helyét a történetben. A könyvem véletlenül vált disztópiává, bár nem csak az, mert hangsúlyos benne a remény is. Mindig célom, hogy egyes elemeket nyitva hagyjak az értelmezésre, talán a fiatalabb olvasók számára talán kevesebbet, hiszen nekik szeretnék támpontokat adni, és nem magukra hagyni őket a kérdéseikkel.
HB: Van tudomásod arról, hogy készül-e filmadaptáció a könyvedből?
MRK: Nem, sajnos még semmi ilyesmiről nem tudok.
HB: A főhősnőd, Emilia, szeret búvárkodni. Te magad hogyan viszonyulsz ehhez? És mit csinálsz a szabadidődben?
MRK: A víznek erős szimbolikus jelentése van számomra. Amikor írok, a szavak a víz felszínéhez hasonlítanak, a mélység pedig alatta rejtőzik. A vizet az élettel és annak kettősségével társítom: elengedhetetlen az életben, az élethez, de potenciális veszélyt is jelent. És igen, magam is imádok úszni.
HB: Mit várhatnak az olvasók tőled a jövőben? Min dolgozol most, illetve vannak-e folyamatban lévő fordítások magyar nyelvre?
MRK: Írtam egy másik könyvet fiatal felnőtteknek, amelyet szintén jelöltek a Finlandia-díjra. Finnül “A bukottak” (Fallen) a címe, folynak tárgyalások arról, hogy esetleg ezt is lefordítják magyarra. Illetve jelenleg egy felnőtteknek szóló sci-fi könyvön dolgozom, de erről nem szeretnék többet elárulni, mert babonás vagyok, majd, ha elkészül, meglátjátok.
HB: Olvastam egy veled készült interjúban, hogy munka közben zenét szoktál hallgatni. Kiket?
MRK: Igazából a hangulatomtól függ. Leginkább finn elektronikus zenét, kevesen ismerik őket, de szívesen megoszthatok veled egy lejátszási listát.
HB: Alig várom! Ahogy a következő könyvedet is. Köszönöm a beszélgetést, remélem hamarosan találkozunk egy újabb könyved bemutatóján.
Marisha Rasi-Koskinen Tamperében élő, többszörös irodalmi díjas finn író és pszichológus. Első ifjúsági regényét, A Nap sötét oldalát 2019-ben hazája legrangosabb ifjúsági irodalmi elismerésével, a Finlandia Junior-díjjal jutalmazták. A szakmai zsűri akkor ezt írta a könyvről:
„Ezt a könyvet olvasni olyan, mint egy hosszú, pszichedelikus álom, amelyben úgy érezzük, mintha ébren lennénk, bár nem lehetünk biztosak benne, hogy valóban így vagyunk. Meg kell csípni magunkat.
A könyv írója bátran lép erre a nagyon is csúszós területre, de a történet letisztult nyelvezete, a szereplők hiteles lélektani ábrázolása segítségére van. A végeredmény egy lebilincselő és elgondolkodtató disztópikus fantázia, töprengésre késztet – és mindennek ellenére reményt kínál. Amíg vannak emberek, akik kiállnak, hogy tiltakozzanak az igazságtalanság ellen, addig van remény.”
IRODALMI KÁVÉZOO 