Kétszer a Labirintóról

Fási Bella ajánlója
Kertész Erzsi: Labirintó. Cerkabella Könyvkiadó, Szentendre, 2018.
Illusztrálta: Orosz Annabella

Gyerekeknek

Szeretnétek tudni, hogy milyen szigetek, micsoda kalandok várnak egy gondolásra Labirintó, a hatalmas tó belsejében? Olvassatok bele ebbe a könyvbe, és fedezzétek fel mindazt, amit a szereplők is felfedeznek: ismerkedjetek meg a Galambalatt, a frissen felavatott hajó összes utazójával, hogy aztán figyelemmel kísérhessétek, ahogy mindannyian megpróbálják megtalálni a nekik való munkát, várost, gyárat, szigetet!

© Orosz Annabella

Lesznek itt filozófus macskák, akik egyben született vezetők, iszappakolásra vágyó, beteg sellők, húsvéti-képeslap sztárok, gonosz mostoha, egy egész szigetnyi királyfi, egy titokzatos könyv, minden, amit el tudtok képzelni! És hogy kicsoda a főhős? Akár te is lehetsz! Hiszen ki ne akarna kijutni a hatalmas Labirintóból, elsőként a világon, hogy nagybetűs Hős legyen? Most te is beszállhatsz a gondolába a többiekkel és útra kelhetsz – hazavihetsz egy hullócsillagot, megidézheted a Nagy Odagondolót, palackpostát halászhatsz ki és adhatsz fel! Itt még gonosz mostoha is karriert csinálhat, ha megtalálja a neki megfelelő szigetet! Hiszen Labirintóban mindenki megtalálhatja a helyét. Izgalmasan hangzik, ugye? Pattanjatok fel ti is a fedélzetre, és tartsatok a többiekkel!

Felnőtteknek

Kertész Erzsi könyve a harmadikos-negyedikes korosztálynak szól. A könnyen követhető, ám kisebb kihívásokat rejtő nyelvezet kiváló gyakorlási lehetőséget nyújt azoknak a vállalkozó szellemű fiatal olvasóknak, akiknek már bonyolultabb történetszálra, több cselekményre van szükségük, ugyanakkor még könnyebb és rövidebb olvasmányra vágynak, mint egy több száz oldalas gyerekkönyv.

Ez a mű kiválóan alkalmas arra, hogy megszerettesse a meseszerű, ám mégis kicsit atipikus történeteket a kisiskolásokkal, akik ezáltal a megszokottan felépített epikus ív és végkifejlet helyett egy kicsit emberibb, egy kicsit esendőbb és kiszámíthatatlanabb cselekménnyel lesznek gazdagabbak, miközben a szokásos fabulai elemek is megjelennek, ám ezúttal egy új, formabontó köntösben, ami kicsit kimozdítja őket a „mesei komfortzónából”, de ugyanolyan élvezhető, és talán még teljesebb élményt nyújt.

A könyv a főszereplő szemszögéből mutatja be az eseményeket. Ez a fajta narráció megköveteli a közvetett jellemzést, minden szereplőt az ő gondolatai alapján ismerünk meg, és amikor véleményt alkotunk egy eseményről, akarva akaratlanul az ő szemén keresztül látjuk azt. De ki ez a főszereplő? Kinek a szemszögéből figyelhetjük az eseményeket? Itt következik az az írói csavar, ami lehetővé teszi, hogy az olvasók még inkább bevonódjanak a történetbe. Ugyanis a főszereplőről roppant keveset tudunk, éppen csak annyit, amennyit maga a történet feltétlenül megkövetel. Se a nevét, se azt, hogy honnan jött, hány éves, hogy néz ki – nem tudjuk. Így aztán ahogy a cselekmény egyre halad és halad, a gyerekek egyre jobban bele tudják élni magukat a főszereplő helyébe, vele együtt tudják megtapasztalni a kalandokat. Hiszen mi sem lenne könnyebb annál, hogy egy olyan karakterrrel azonosítsuk magunkat, akit alig ismerünk, és kedvünkre formálhatjuk mind a múltjának, mind a jövőjének a képét, saját ízlésünk, világképünk alapján?

Kertész Erzsi tehát biztosítja, hogy mindenki ugyanannyira tudjon azonosulni a történet főszereplőjével, az újabb merész lelkű gondolással, aki – mint annyian mások – arra vállalkozott, hogy nemcsak bemegy Labirintóba, hanem megteszi azt, ami még senkinek sem sikerült – ki is talál onnan.

Bevallom, elsőre azt hittem, a könyv arról fog szólni, hogy ijesztő szörnyeket, sárkányokat és iszapszörnyeket kell majd legyőzni ahhoz, hogy kedvenc gondolásunk kijusson Labirintóból. Ám cseppet sem erről van szó. Nem azért nem jut ki senki onnan, mert nem tud – hanem mert nem akar többé. Mert ez a hatalmas szigetvilág mindenki számára rejt egy helyet, ahol boldogan élhet, ahol magára találhat, ahol beteljesítheti sorsát – és ezek után ugyan ki akarna kijönni?

© Orosz Annabella

Ez pedig már elvezet minket a legfontosabb kérdéshez – hogyan dönt a főszereplő, és hogyan döntenénk mi? Megragadja a kínálkozó lehetőséget, ünnepelt Hős lesz, eleget téve álmainak, és „legyőzi” Labirintót? Vagy inkább a kalandokat, az izgalmas életet választja, egy kibontakozó barátságot, mások megsegítését, ennek a különös világnak megismerését?

Hadd döntsek úgy, nem árulom el, mi lesz az utolsó oldalon. Aki kíváncsi, járjon utána! És addig is, ki-ki gondolkodjon el a saját döntésén!

Vélemény, hozzászólás?

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Google kép

Hozzászólhat a Google felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Kapcsolódás: %s

This site uses Akismet to reduce spam. Learn how your comment data is processed.

%d blogger ezt szereti: