Kétszer a Paradicsomról

Fási Bella ajánlója
Kertész Erzsi: Állati Vállalat – VirágZoo. Cerkabella Könyvkiadó, Szentendre, 2019.

Gyerekeknek

Hallottatok már a Paradicsomról? Akármennyire is megtévesztő, nem a piros gyümölcsről van szó, hanem egy csodálatos helyről, ami talán csak a mesékben létezik. És hallottatok már a két antilopról, Lopezről és Antikáról, akik most új vállalkozásba fognak? Akár hallottatok róluk, akár nem, akár tudjátok, milyen hely a Paradicsom, akár nem – ezek a kalandok biztosan érdekesek lesznek számotokra!

Kövessétek a két szökdécselő négylábút, hogy megtudjátok, hogyan próbálják létrehozni a maradéktalanul boldog paradicsomi helyet, a Tomátót egy kellemes kis erdőben, és hogyan népesítik be állatokkal! Találkozhattok a költő és animátor Tigrissel, a szurikátákkal, a karizmatikus kojottal, a Kígyóval (mert minden Paradicsomban elkél egy kígyó!), a háziszörnnyel (de csak ha nagyon nagy szerencsétek van), és megannyi más állattal is. És megismerhetitek kedvenc szokásaikat – mit csinálnak szabadidejükben a pandák? Mi az a Megmondó Hely? Mit csinál egy animátor? És hogyan birkózik meg Lopez a nehézségekkel? Sikerül, amit Antikával elterveztek? Sikerülhet egy helyet létrehozni, ahol mindenki tényleg boldog? Ha elolvassátok, kiderül, és elárulom, egy röpke pillanatra még maga az író is benne lesz a történetben. Megéri követni a történéseket!

Felnőtteknek

Kertész Erzsi legújabb könyvét meleg szívvel tudom ajánlani mindazoknak, akik szeretnék, hogy a gyerekek ne csak szórakozzanak, hanem tanuljanak is valamit abból, amit olvasnak. Ez a történet, mindamellett, hogy tele van humorral, megmutatja, hogy épül lépésről lépésre egy közösség, milyen nehézségekkel szembesülnek a vezető pozícióban lévők, hogyan küzdik le az állatok olykor a természetüket a nagyobb jó érdekében, vagy éppen azt, hogyan képtelenek túllépni kisstílű problémákon. A különböző igényű állatok mind magukkal hozzák a saját igényeiket, a saját szokásaikat, ötleteiket, és Tomátó, ez a boldogság-kereső hely egyre színesebbé és színesebbé válik.

Ahogy tovább haladnak a könyvben, a gyerekek egyre több és többféle dolgot ismerhetnek meg. Új kifejezéseket, fogalmakat tanulhatnak, amiket az író azon nyomban, amint használ, meg is magyaráz – a gyerekeknek úgy bővül a fogalomtáruk, szókincsük, hogy szinte észre sem veszik. Kertész Erzsi könnyedén oldja meg ezt a helyzetet a két főszereplő, Lopez és Antika dialógusaival. Lopez, az okos, felvilágosult antilop, a vállalkozó szellem, az események fő mozgatórugója, aki munkát nem sajnálva igyekszik igazgatni az általa kiötlött Paradicsom ügyes-bajos dolgait, Antika az egyszerű, de jólelkű társa és barátja pedig folyamatosan, ha nem is segít, de felteszi azokat a kérdéseket, amiket a kis olvasók is feltennének.

Minden fejezet egy-egy újabb kalandot mesél el, egy-egy új állat érkezését, beilleszkedését ismerhetjük meg. Akik olvasták az előző könyvet (Állat KávéZoo), azoknak ismerős lehet Tomátó legelső alkalmazottja, a mogorva költő és animátor Tigris, akinek aranyköpései és szörnyű versei végigkísérik az olvasót a könyvön. Aztán sorra érkeznek a vendégek, a boldogságkeresők. Elsőként a szurikáták érkeznek, és létrehozzák saját kedvenc helyüket – a Megmondó Helyet, ahol kíméletlenül lepontoznak mindent és mindenkit. A naplementének csak három és fél csillagot adnak, hát még a lágy szellőnek! Később megérkezik a kojot, a karizmájával és személyi kultuszával, a pandák, a gigászkalmár, akit mindjárt háziszörnnyé avatnak – sosem jöhet fel a víz felszínére, és tömegével vonzza a turistákat, de ott van, és ez a lényeg, hiszen Lopez és Antika tisztességes vállalkozást vezetnek. Kertész Erzsi nem kevés rejtett kritikát csempészett a könyv lapjaira, ami azt hiszem az idősebb olvasók számára is élvezetessé teheti a művet.

Az író mai nyelvezettel és naprakész megközelítéssel boncolgatja a boldogság keresésének és megtalálásának nagy kérdéseit, mindezt klasszikus állatmesei, fabulai formába rejtve, emészthetően a fiatalabb, alsós korosztály számára is.

Ebben a világban a boldogsághoz éppúgy szükséges a dráma (amelynek még alfajait is megismerhetjük futólag!), mint a wellnessrészleg, ahol – Antika nagy meglepetésére – nem kell csinálni semmit, csak kikapcsolódni. Tomátóhoz éppúgy hozzátartozik az intrikákat szövögető kígyó, (mert egy kígyó minden Paradicsomban elkél, sőt, ajánlott!), mint a paprikaültetvény, ahol a megfáradt vezetőség berendezheti irodáját, ha belefáradt a sok paradicsomba és az ingatlanzűrökbe. És végül, egyik pillanatról a másikra megjelennek a farkasok, és elkezdődik a végkifejlet. Törvényeket hoznak: a boldogság szigorúan kötelező, irigykedni, csúnyán beszélni tilos, és így tovább, Tomátó pedig meg lesz „rendszabályozva”. A vállalkozás fellendül, özönlenek az állatok, hogy részt vehessenek a Boldogságban.

Kedves felnőtt, szülő, nagymama vagy nagypapa, vagy bárki, aki esti mesének fogja olvasni a könyvet, és nem szeretné megtudni, mi lesz a vége, álljon meg itt! De azok, akik nem bírnak magukkal, és kíváncsiak, mi is a vége annak, amit csemetéik kezébe fognak adni – abba ne hagyják az olvasást!

Lopez végül megérzi – akárhogy is, valami elveszett, ahogy megérkeztek a farkasok. Valami elromlott, egyre távolabb kerül az igazi boldogságtól minden állat, de legfőképp ő. A boldogság legyen bármily törékeny és titokzatos dolog, Lopez biztosan érzi, tudja – így nem működik. Így hát a kis olvasók nemcsak Tomátó fellendülését, hanem – ahogy Kertész Erzsi nagyon szellemesen fogalmaz – a túlérését is megismerhetik. Antika és Lopez, eredeti természetükhöz híven végül, egy gyors döntést követően visszatérnek oda, ahonnan jöttek, ahol Tomátó boldogsággal terhes szellője helyett végre újra a Szabadság szele simogatja az arcukat, ahogy tovaszökdécselnek a prérin a három és fél pontos naplementébe.