December 10.

Mészöly Ágnes: Ancsa néni és a karácsonyi bevásárlás

Hóval terhes felhők nehezedtek az égen. Aki csak tudott, otthon maradt a meleg szobában, mécsest gyújtott, karácsonyi fényfüzért aggatott az ablak köré, hogy ha már odakint sötét van, legalább házon belül emlékeztessen valami a legfényesebb ünnep közeledtére. Ancsa néni is készült a jeles napokra. Épp egy főzőműsort nézett a tévében, melyben a legnevesebb mesterszakácsok beszélgettek arról, hogyan teheti feledhetetlen ízélménnyé az évvégi étkezéseket egy figyelmes házigazda.

– Kandírozott naranccsal töltött fogasfi lé? Mézben pácolt gomba háromcsillag-módra? Meg vannak ezek bolondulva! Maradok a bejglinél és töltött káposztánál! – elmélkedett.

A gondolatait halk kopogás zavarta meg.

– Ancsa néni, lehet egy nagy kérésem? – kukkantott be az ajtón Natti kistündér. – Hatalmas gondban vagyok a karácsonyi ajándékokkal. Ötletem rengeteg van, de kizárt, hogy eljussak egyedül a városba, és akkor, ugyebár, oda a meglepetés. El tudna menni, és vásárolni néhány apróságot? Írtam egy listát, és itt van mellé a pénz is.

– Persze, Nattikám, nagy örömmel segítek! – kecmergett ki a fotelből Ancsa néni. – Úgyis imádom ilyenkor a várost és a bevásárlóközpontokat! Az a sok csillogás! Az andalító zene! Összekapom magam, és indulok! Felhúzta a bakancsát, belebújt a télikabátjába, zsebre vágta Natti listáját meg a pénztárcát, aztán kilépett a szürke téli délelőttbe. Gondosan bezárta maga után a kertkaput, és gyalogolni kezdett az országút irányába.

– Ancsa… néni… várjon! – futott utána Dalmorka hobbivarázsló. – Összeírtam a többieknek az ajándékaimat, de képtelen vagyok a napokban elszabadulni… Natti folyamatosan új és újabb tennivalókat talál ki ünnepi készülődés gyanánt. Tessék már megvenni nekem ezt a pár apróságot! Csak a könyvesboltba kellene beugrani, meg még egy-két helyre.

– Szívesen, Dalmorka fiam, szóra sem érdemes – mosolygott Ancsa néni, átvette a gyűrött fecnit, aztán tovább szaporázta a buszmegálló felé.

– Lássuk csak, mit bíztak rám… – nyitotta ki, már a távolsági buszon ülve előbb Dalmorka listáját.

Natti kistündér – Trükkök, cselek, praktikák (könyvesbolt)
Zsurló Anteó – gyógyteatároló dobozka (ajándékbolt)
Tobzos Tegzes – tolltartó (írószerbolt)
Boró – barna-rózsaszín takaró (lakásfelszerelés)
Ancsa néni – A hagyományos konyha új útjai (könyvesbolt)
tehén – Százötven finom tejturmix (könyvesbolt)
a ló – pántlika, különböző színekben (méterárubolt)
a többiek – Ki az úr a tanyán? (társasjáték, játékbolt)

– Remek ötletek! – mosolygott Ancsa néni, és már nyitotta volna a második listát, amikor lehuppant mellé az egyik szomszédasszony.

Egészen a városig beszélgettek, aztán amikor beértek a bevásárlóközpontba, elbúcsúztak egymástól, Ancsa néni pedig nekilátott, és szép sorban beszerzett minden ajándékot Dalmorka számára. Be is csomagoltatta őket piros-arany papírba, aztán már indult volna haza, amikor eszébe jutott, hogy még egy lista lapul a zsebében.

– Nézzük csak… – nyitotta ki.

Dalmorka – Trükkök, cselek, praktikák (könyvesbolt)
Zsurló Anteó – gyógyteatároló dobozka (ajándékbolt)
…

… Nahát, ezeknek aztán egy srófra jár az agyuk!

Komótosan visszasétált a könyvesboltba, az ajándékboltba, a méteráruboltba, a játékboltba, az írószerboltba és a lakásfelszerelés-boltba, és mindenhol megvette pontosan ugyanazokat a dolgokat – csak ezeket most zöld-ezüst papírral boríttatta be.

– Az idei karácsony tényleg tele lesz meglepetéssel! – kuncogott magában, miközben két egyforma szatyorral a távolsági busz állomása felé igyekezett.