December 11.

Lackfi János: Pásztorok alusznak…

Pásztorok alusznak,
éj vizében úsznak,
akár nagy zsák lisztek.

El se jön a hajnal,
kelti őket angyal
harsonányi hanggal.

Jöjjenek, de tüstént,
botjuk földbe üssék,
kerüljék a tüskét!

Lábuk ujja körmös,
kezük ujja karmos,
Urunk, légy irgalmas!

Nyakukban a bárány,
kiabál csak árván,
kis Jézusra várván.

Bölcső lett a jászol,
kis Jézus viháncol,
bámulja sok pásztor.

Tehénke megretten,
hány ember így egyben!
Reszket a hidegben.

Két szarva, négy lába
hatfele szétállna,
bámul a világba.

Megrémül szamárka,
földet kalapálja,
füle kettéállna.

E gyermek a legszebb,
a sok pásztor reszket,
földre sajtot tesznek.

Túrócskát a földre,
hátuk púpja görbe,
Istent állják körbe!

Megköszöni Mária,
páros meggy a szája,
fiát meghintálja.

A pásztorok büszkék,
mennek haza tüstént,
kerülik a tüskét!

Mélyebben alusznak,
éj vizében úsznak,
akár nagy zsák lisztek.

---

A vers megtalálható az alábbi kötetben:

Napi ajándékunk 30% kedvezménnyel:

Az akció 2020. december 13-ig, valamint a készlet erejéig tart.